Egy üres, szűz teret megformálni felelősség, mint fehér lapra rajzolni. A funkciók, és az elvárások között megtalálni a szabad vonulatokat, az a végtelen öröm.
A sok meddő gondolat után elszabadul az elme, és önálló életre kelve megalkotja azokat az íveket, és alakokat, amik az általunk használt teret kedvessé, élménydússá, változatossá, vagy felkavaróvá teszi.
Mindezt úgy, hogy a funkció élménnyé, a szükségszerűség előnnyé válik.
Székely László vagyok.
1994 óta foglalkozom kertépítéssel.
Emellett három évet tanultam évelő virág termesztést, és gondozást Horpácsi Gyulánál, aki az első nagyüzemi telep létrehozója volt a Sasad kertészetében, valamint Környezetgazdász Agrármérnökként végeztem a Szent István Egyetemen.
Cégünk mozgatója a minőségi szakmaiság, a családias légkör, a korrekt kapcsolatok. Fontosnak tartjuk, hogy a kertben a látványelemek, és a növények ne öncélúan legyenek telepítve, hanem a kert minden apró részletében és egészében is harmónikus, használható, szép legyen.
A tervezés során folyamatos kapcsolatot tartunk a megrendelővel, hogy az igényeihez, és a lakókörnyezetéhez igazítsuk a terveket. A végső kép pedig már a kivitelezés során alakul ki, mikor finomra hangoljuk a kertet, és minden a végleges helyére kerül.
TEVÉKENYSÉGI KÖRÜNK:
kertépítés
öntözőrendszer
díszburkolatok
kerti tó, csobogó, vízesés
sziklakert
Évelő virág termesztés
gyepszőnyeg
kerti világítás, tóvilágítás, vízjátékok
díszkutak
fa teraszok, lépcsők, pergolák, kerítések
Tafrina elleni védekezés
2011,03,09
Lemosó permetezés március közepe után. Amikor a hajtások már 2 cm körüliek (április közepe előtt általában), akkor már felszívódó szer mehet neki. Nagyon gyorsan nőnek a levelek, ezzel lépést kell tartani, időjárástól függően 7-10 naponta ismételni ugyanazzal a felszívódóval még 2-3 alkalommal. A második permetezéstől érdemes belekeverni N-tartalmú levéltrágyát, mert minél gyorsabban nőnek a levelek, annál inkább "elveszik" rajta a tafrina - mindenképpen rajta lévő - fertőző képlete. Ha ez a pár hét különösen csapadékos (nem hogy sok, hanem hogy mindig csepeg, akkor a felszívódó szerhez kontakt is kell. (De rezet pirosbimbós állapot után nem szabad használni, mert sok fajta érzékeny rá, és levélhullással válaszol.) Aki csak akkor kezdi a permetezést, amikor már látni a fodrosodást, és ráadásul még akkor is csak kontakt szerrel, annak nem sok esélye van. Csak abban reménykedhet, hogy jön a száraz idő. Egyébként az többet ér minden permetezésnél.
Kertfenntartási elvek
2003, 12, 06
A kertgondozás közben két célt kell elérni: hogy a tulajdonos meg legyen elégedve, és hogy ne töltsünk a helyszínen több, vagy kevesebb időt, mint amennyi a tisztességes munkához kell.
Hogy ezt meg tudjuk valósítani, annak ellenére, hogy egyszer több, máskor kevesebb munka adódik a kertben, kétféle munkastílust kell megtanulnunk.
Az első stílus neve: Gyors látvány.
Itt az a lényeg, hogy a szép, gondozott kert benyomását elérjük. Ekkor, megérkezéskor végigmegyünk a kerten, és azt egészében szemléljük. Hogy mi az, ami rontja a szemünket. Meghatározzuk, hogy milyen munkákat lehetne elvégezni. Majd azt, amit feltétlenül meg kell csinálnunk, fűnyírás, szegélynyírás, növényvédelem, takarítás, mindenképpen megcsináljuk. A maradék időt arra fordítjuk, hogy a kert minél szebb legyen: szárazak levágása, gyomirtás, gazolás, növények megvágása ... . Azt a munkát kell elsőnek választani, amelyik a legnagyobb szépészeti hatású az adott helyzetben.
Persze minden időben más és más lesz fontosabb:
-Ne hagyjuk a kertet elgazosodni, mert utána több lesz vele a munkánk, és ami a még fontosabb, nem lesz gondozott a kert.
-Ne feledjük a növényvédelmet, mert levelek nélkül csúnyák a növények, és a döglött növénynek sem örül a tulaj.
-A cserjéket néha meg kell vágni, mert ha túlnőnek, akadályozzák a járást, vagy elnyomnak más növényeket, vagy csak csúnyák.
-Az elnyílott virágokat, cserjéket vissza kell vágni, mert nem esztétikusak, valamint egyes növények így újra virágozni fognak.
Ennek a módszernek a lényege a gyorsaság. A legkevesebb munkával, a legszebb kert megalkotása. A munkák közül lesznek olyanok, amiket el lehet halasztani, ha kifutnánk az időből, mert az nem szembetűnő. Egy olyan helyen, ahol ritkán járnak, ritkábban kell nekünk is járnunk. Ahol viszont gyakran, és sok vendég is jár, ott nekünk is állandó tökéletességet kell tartanunk. Minden megrendelő szereti mutogatni a szép kertjét.
Ha van olyan hely ahol minden szép, hajlamosak nem észrevenni azokat az eldugottabb helyeket, ahol nem olyan pikk-pakk minden. nagyon szépnek kell lennie a dolgoknak. Erre mindig ügyeljünk! Máshogy megfogalmazva, Azokat a szépítő munkákat kell előnyben részesítenünk, amelyek az adott helyzetben a legnagyobb szépészeti értékkel bírnak.
Ha a megrendelő kér valamit, azt csináljuk meg, vagy ha nagyon elcsúsznánk az időből, kérjünk halasztást, vagy ha esztétikailag lehet, kérjük meg, hogy több részletben végezhessük.
Ezzel a módszerrel eljuthatunk oda, hogy ugyan mindent megcsinálnánk amit kell, mégis túl kevés időt töltenénk a kertben. Ezt viszont általában sérelmezik a megrendelők, akkor is, ha átalányban dolgozunk. Ezért ilyenkor egy másik módszert vezetünk be.
A második munkastílus neve: Részletesség
Itt az a lényeg, hogy a fennmaradó időt hasznosan kitöltsük. Ilyenkor vagy előre gondolkozva, a később felgyülemlő munkákra előre felkészülünk, és elvégzünk olyan munkákat, amivel a későbbiekben időt nyerhetünk, vagy részenként vizsgáljuk a kertet, nem pedig egészében. Ekkor feltűnnek az apró hibák, és találunk még munkát magunknak, amivel megközelítjük a tökéletes kertet. Ezeket az apró részleteket a tulaj általában nem látja, de ha szépen megcsináljuk őket, érezni fogja, és elégedettebb lesz. Ezzel a módszerrel mi is sokat tanulunk a növényekről.
A részletesség stílusát nem használhatjuk mindig, mert ez sok időbe kerül, és nem jutna idő minden fontos dologra. Azt mondhatjuk tehát, hogy az elsődleges stílus a „Gyors látvány”, aminek mindenkor teljesülnie kell, a másodlagos pedig a „Részletesség” módszere.
Az öntözőrendszer hatása az évelő fajok fény szerinti besorolására
2002, 10, 28
Ha kertészként gyakran ültetünk évelő virágokat a kertjeinkbe, észrevehetjük, hogy az eddig félárnyékba, árnyékba ültetett növények egy része öntözőrendszer mellett, ugyanazon a helyen jobban kirohadnak, vagy csúnyán felnyúlnak, a szöveteik meglazulnak, száraik elhajlanak, törnek. Ám ha véletlenül rosszul ültetünk el egy-egy félárnyékos élőhelyet kedvelő fajt, és az naposabb helyre kerül, / pl.: Geranium grandiflorum, Aconitum cv., Astilbe chinensis, Campanula sp./ azt vesszük észre, hogy az eddigi tapasztalatainknak ellentmondva nem hogy kidöglenének, még nagyobb ütemben nőnek, erősebbek, nagyobb a virágzatuk, szebb a levélszínük. Öntözőrendszer mellett kibővül a félárnyéki árnyéki évelők egy részének élettere. Sok olyan faj van köztük, ami a hagyományos fény szerinti besorolás szerint árnyékos vagy félárnyékos helyen érzi jól magát, de öntözés mellett észrevesszük, hogy az életkörülményeik optimuma a naposabb élettér felé tolódik el. Ennek oka, hogy hazánkban az éghajlat miatt a környezeti tényezők közül általában a víz van minimumban, s ha ezt az igényt teljes mértékben kielégítjük, a minimumtörvény alapján már egy másik tényező fog jellemzően hatni a növényre, és megváltozik a faj élettere.Ezekből következően, az öntözőrendszerek gyakoribbá válásával a fajok fény szerinti besorolását újra kell gondolnunk.Mostantól a fény szerinti besorolást módosítanunk kell a mindenkori vízellátottsággal. Ez persze értelemszerűen azt jelentené, hogy az egy helyett kétféle besorolási listát kéne megtanulnunk ugyanazokról a növényekről. A hagyományos árnyéki-félárnyéki-napos növények, és az öntözés melletti árnyéki-félárnyéki-napos növények listáját.Tudjuk már tapasztalatból, hogy milyen nehéz volt hajdanában az egyetemen, főiskolán megtanulnunk, hogy melyik növényt hová kell sorolni, és később ugyanilyen nehéz volt a kollégáinkat is megtanítani erre. Ez az újfajta besorolás még inkább megnehezíti a dolgunkat. De nézzük meg alaposabban ezt a kérdést. A fentiekben említettem már pár növényt, amelyeknek megváltozott az élőhely-optimuma az öntözés hatására. Ám tapasztalhatunk olyat is, hogy a fajok egy része naposabb helyre kerülve nem mutat egyértelmű pozitív fejlődést. Pl: Hosta sp., Poligonathum sp., Tradescantia sp., Aegopodium pod. ’Vg.’. Ennek az az egyszerű oka, hogy ezeknél a növényeknél a vízellátottság mellet a fényerősség is meghatározó. Vagyis ezeknek a növényeknek öntözés mellett sem változik meg az élőhelyük.Az, hogy a fajok kétféleképpen reagálnak az öntözésre, bizonyítja hogy nem elég az eddigi besorolás, és máshonnan kell közelítenünk a besorolás problémájához. Észre kell vennünk, hogy a környezeti tényezők közül a víz és a fény jelentős kölcsönhatásban vannak egymással. Az árnyékosabb helyeken kisebb a növényi szövetek és a talaj vízvesztése, így tovább el tudják viselni a szárazságot.A növények fény szerinti csoportosítását úgy tudjuk érthetővé és hitelessé tenni, ha kizárjuk a víz mint környezeti tényező módosító hatását. Azt vizsgáljuk, hogy teljes vízellátottság esetén milyen fényviszonyok mellett lesz optimális a növényegyedek fejlődése. Így kapjuk meg a növények fény szerinti besorolását. Ezután kell korrigálni a növények megfelelő kiültetési helyét a vízigényük, és a rendelkezésre álló vízmennyiség figyelembe vételével. Ez némi változtatás az eddigi szemléleten, mert régen sok faj azért került árnyékos és félárnyékos besorolás alá, mert nem állt rendelkezésre elegendő vízmennyiség. Azért meg kell jegyeznünk, hogy ez a besorolás tökéletesen megfelelt a régi kertművelésmódnak, hiszen akkoriban még senki nem művelte a kertjét intenzíven.
Fényviszonyok elnevezései
1998, 10, 10
Tűző nap: A nap nagy részében éri a nap.
Napos: A nap du-i felében süti a nap
Félnapos: A nap de-i felében süti a nap
Kellemes napos: A tűző melegben nem süti csak a nap.
Szórt, mozgó árnyék: Gyér lombú növény alatti élettér.
Félárnyék: A napos és árnyékos időszakok váltakoznak.
Árnyékos félárnyék: Folyamatosan árnyékos hely, melyen néha süt csak át a nap.
Árnyék: Közvetlen nap nincs, de elég világos, szellős.
Mély árnyék: Fenyőfák alatt.